Hungary introduces new system of residence titles and work permits

This article was originally published on Jogi Forum on 22 April 2024. 

An amended legislation applicable since 1 March has introduced a new system of residence titles and new types of permits. Among the most important changes are the option for visiting investors to invest in Hungary again after a few years of hiatus and the replacement of the previous residence permit for work purposes by a wider choice of permit types. 

In this article, our Employment, pension and mobility expert Petra Knall, examines the most significant changes and addresses some of the questions that may arise.

 Read the full article in Hungarian below.

Itt vannak az új letelepedési szabályok – Tényleg a harmadik országbeli munkavállalók dömpingje várható? Hogyan igazodjunk el most, és mi lesz a már itt dolgozó külföldiekkel?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be. A legfontosabb változások közé tartozik, hogy néhány év kihagyás után ismét „zöld utat” kaptak a vendégbefektetők, illetve, hogy a korábbi munkavállalási célú tartózkodási engedély helyett immár több engedélytípusból lehet választani. Dr. Knall Petra, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szakértője a legfontosabb változásokat ismerteti, illetve néhány felmerülő kérdésre is választ ad.

Fontos tudni, hogy az új rendszerben tartózkodás időtartama alapján három fő kategóriát különböztetünk meg:

• rövid (bármely 180 napon belül 90 napot nem meghaladó): köznyelven „vízum”,
• tartós (bármely 180 napon belül 90 napot meghaladó): köznyelven „tart. engedély”
• huzamos (akár határozatlan időre is lehetőséget adó): korábban kiadott bevándorlási-, és letelepedési engedélyek, illetve az új törvény alapján kiállított ideiglenes-, nemzeti-, és EU tartózkodási kártya).

Tartós magyarországi tartózkodás vendégbefektetőként, vendég-önfoglalkoztatóként

Néhány év kihagyás után ismét „zöld utat” kaphatnak a vendégbefektetők: azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik legalább

• 250.000 euró összegű befektetési jegyet szereznek meghatározott ingatlanalapnál,
• 500.000 euró összeg értékű lakóingatlant vásárolnak Magyarországon, vagy
• 1.000.000 euró értékben meghatározott célú pénzbeli adományt nyújtanak, ezzel egyúttal tartózkodási jogcímre is szert tehetnek.

A vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb 10 év, amely kizárólag ugyanezen célból, legfeljebb további 10 évre hosszabbítható meg.

Vendég-önfoglalkoztatás (korábban: jövedelemszerzés) céljából pedig tartózkodási engedélyt kaphat az a harmadik országbeli állampolgár, akinek tartózkodási célja, hogy

• önállóan, ellenérték fejében folytasson tevékenységet (pl. egyéni vállalkozóként), vagy
• gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb „for profit” jellegű jogi személy vezető tisztségviselője legyen, megbízási jogviszonyban.

A vendég-önfoglalkoztató tartózkodási engedélyének érvényességi ideje legfeljebb 1 év, amely kizárólag ugyanezen célból, legfeljebb 2 évre hosszabbítható meg, ugyanakkor a tartózkodási engedély érvényességi ideje összesen a 3 évet nem haladhatja meg.

Tartós magyarországi tartózkodás munkavállalóként

A korábbi munkavállalási célú tartózkodási engedély helyett több engedélytípusból lehet választani, a kérelmező állampolgársága, végzettsége és (tervezett) magyarországi foglalkozása alapján.

Blue collar – általános, széles körű munkavégzés

A jellemzően a mezőgazdasági szektorban alkalmazott szezonális vendégmunkások mellett bizonyos szakmákban (pl. szállodai, éttermi, logisztikai vagy építőipari dolgozóként) további három jogcím áll rendelkezésre a harmadik országbeli állampolgárok vendégmunkásként történő foglalkoztatására:

• Az új beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély azon vendégmunkások vonatkozásában, akik adott beruházás megvalósítása érdekében kívánnak munkát végezni Magyarországon (ez esetben a foglalkoztatót terheli az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás megszerzése, a külgazdasági ügyekért felelős miniszterrel a beruházás megvalósítása érdekében történő megállapodás megkötése, vagy támogatási ajánlatának elfogadása);
• Az új foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, a klasszikus, egyéb kategóriába nem sorolható munkavállalók részére, valamint
• Az új vendégmunkás tartózkodási engedély, a klasszikus szak- és segédmunkások részére azon rendeletben meghatározott harmadik országokból (jelenleg: Belarusz Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, Észak-macedón Köztársaság, Fülöp-szigetek, Indonéz Köztársaság, Kazah Köztársaság, Mongólia, Montenegrói Köztársaság, Vietnámi Szocialista Köztársaság, Oroszországi Föderáció, Brazil Szövetségi Köztársaság, Georgia, Kirgiz Köztársaság, Venezuelai Bolivári Köztársaság, Kolumbiai Köztársaság) származó állampolgárok esetében, akiknek a foglalkoztatója nyilvántartásba vett „kedvezményes foglalkoztató” vagy „minősített kölcsönbeadó”, és amely egyes, rendeletben meghatározott munkaköröknél, melyek főként felsőfokú szakmai képesítéshez kötöttek, nem alkalmazható; ugyanakkor ide tartozik néhány felsőfokú szakmai képesítés nélkül is végezhető foglalkozás (pl. szoftverfejlesztő, rendszergazda, gyógytornász, iskolarendszeren kívüli nyelvtanár, jogi asszisztens, titkárnő, szállodai recepciós, idegenvezető, házvezető, épületgondnok).

White collar – magas kompetenciával rendelkezők foglalkoztatása

A magasan képzettek rendelkezésére áll

• az új Magyar Kártya, amely rendeletben meghatározott felsőfokú szakmai képesítés esetén igényelhető és felsőfokú szakmai képesítést igénylő munkavállalásra jogosít;
• az új Vállalati Kártya, meghatározott foglalkoztató vagy azzal betelepülési szerződést kötött gazdálkodó vezető tisztségviselője vagy munkavállalója részére;
• az új Nemzeti Kártya, amelyet kizárólag szerb és ukrán állampolgárok kaphatnak; illetve
• a korábbi szabályozásból átemelt EU Kék Kártya, mint európai uniós szinten szabályozott bevándorlási jogcím, amely magas szintű képzettség, azaz felsőfokú szakmai képesítés vagy meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettség esetén igényelhető és magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosít, valamint
• a korábbi szabályozásból átemelt vállalaton belüli áthelyezésre szóló engedély, mint európai uniós szinten szabályozott bevándorlási jogcím, azon harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatási (vagy képzési) célú ideiglenes kiküldetése esetére, akiket egy harmadik országban letelepedett vállalkozástól helyeznek át egy, az adott vállalkozáscsoporthoz tartozó, belföldön letelepedett szervezethez, és
• a korábbi szabályozásból szintén átemelt kutatók tartózkodására adható engedély, mint európai uniós szinten szabályozott bevándorlási jogcím.

A korábbi „egyéb célú” tartózkodási engedély megszűnt. Más, munkavállalásra nem jogosító engedélytípusok azonban továbbra is rendelkezésre állnak (pl. tanulmányi, hivatalos vagy gyógykezelés célú tartózkodási engedélyek).

Maradt még tisztázatlan kérdés

A vendégmunkásokkal kapcsolatos szabályozás már előzetesen is nagy sajtófigyelmet kapott, mivel a könnyített ügyintézésért cserébe, a hazai ipar munkaerőigényének időszakos ellátására, szigorú kereteket szab, és pl. nehezíti az engedély meghosszabbításának lehetőségét, továbbá kizárja a letelepedést vagy a családegyesítést.

Másfelől bizonytalanná vált az olyan harmadik országbeli munkavállalók helyzete, akiknek nincs felsőfokú szakmai képesítése (illetve az nem szükséges a betöltendő pozícióhoz), viszont a vendégmunkás kategóriából kivett munkakörben szeretnének elhelyezkedni vagy dolgoznak jelenleg (pl. szoftverfejlesztő, rendszergazda, gyógytornász, iskolarendszeren kívüli nyelvtanár, jogi asszisztens, titkárnő, szállodai recepciós, idegenvezető, házvezető, épületgondnok), mivel az új szabályozás alapján az esetükben kérelmezhető foglalkoztatási célú tartózkodási engedély alapján jogilag a vendégmunkásokkal egy kategóriába tartoznak, így rájuk is vonatkoznak a fent említett, az eddiginél szigorúbb szabályozási keretek.

Az új törvény kimondja továbbá, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményben meghatározhat olyan foglalkozásokat, amelyek tekintetében foglalkoztatási célú tartózkodási engedély nem állítható ki, illetve rendeletben meghatározhatja, hogy foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt csak meghatározott harmadik ország állampolgára kaphat.

Ugyanakkor helytelen az az állítás, hogy most harmadik országbeli munkavállalók dömpingje várható, vagy éppen, hogy csökkenteni kívánnák a létszámukat: a 2023. év tekintetében az engedéllyel foglalkoztathatók számát ugyanúgy 62.000 főben maximalizálták, mint a 2022. évben, a 2024. év tekintetében pedig egyelőre még nem határoztak meg ilyen küszöbszámot. A Covid előtti időszakra visszatekintve az látható, hogy 2019-ben már 57.000, 2018-ban 55.000, 2017-ben pedig már 59.000, míg 2016-ban csak 49.000 fő volt a keret. Ezeket az értékeket általában munkaerőpiaci adatok alapján határozzák meg, némi ráhagyással; nem tudni arról, hogy az elmúlt években a létszámkeret elérése miatt utasítottak volna el kérelmeket.

„Némi átmeneti időszak után a hatóság már fogadja az új rendszer szerinti kérelmeket. Mivel az új engedélytípusok kiválasztásához több szempontot egyedileg és körültekintően kell mérlegelni - nem pusztán új engedélyek kérelmezése esetén, hanem a korábban kiadott engedélyek megújítása, vagy akár csak az engedélyezett körülményekben bekövetkező változások esetén is -, illetve mivel a kérelmezési folyamat továbbra is igen összetett, minden esetben érdemes szakértőhöz fordulni” – zárja gondolatait dr. Knall Petra, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szakértője.