22. Oktober 2021
This year's Champagne Day falls on 22 October and to mark the occasion, Dr János Kopasz, a member of the IP team at the Budapest office and Máté Hajdu, a qualified champagne expert, have examined the legal, economic and professional considerations behind the seemingly banal statement that all champagne is pezsgő, but not all pezsgő is champagne. The experts also look at the legal enforceability of the statement.
Idén a mai napra, október 22-ére esik a Champagne Világnap – ennek apropóján vizsgálta meg a Dr. Kopasz János, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda IP csoportjának tagja és Hajdu Máté okleveles champagne szakértő, hogy milyen jogi, gazdasági, szakmai megfontolások húzódnak meg a banálisnak tűnő megállapítás mögött, miszerint minden champagne pezsgő, de nem minden pezsgő champagne. A szakértők arra is kitérnek, hogy a megállapítás jogi kikényszeríthetőségét milyen szabályozás biztosítja.
A jogi védelem esszenciáját összefoglalva „champagne csak Champagne-ból származhat”. Jelen esetben a kis- és nagybetű használatának jelentősége van, ugyanis champagne-on magát az italt értjük, Champagne-on pedig azt a 34.300 hektáros területet Franciaországban, Párizstól 150 km-re keletre, ahol a meghatározott szőlőfajtákat (alapvetően Chardonney, Pinot Noir, Meunier) termesztik, ahol az azokból háziasított alapbornak (cuvée) palackba kell kerülnie a buborékok kialakulásához vezető másod erjesztés megkezdéséhez. A champagne készítés (Méthode Traditionelle) meghatározott technikai előírásokhoz kötött folyamat, amelynek eredményeként valamennyi palacknak törvényileg védetten legalább 15 hónapos érlelési időt kell eltöltenie a francia Champagne-régió valamely pincéjében, ahhoz, hogy az előttünk lévő palack a champagne elnevezést viselhesse – ismerteti Hajdu Máté okleveles champagne szakértő.
A borok az emberiség kultúrtörténetben és a kereskedelemben már az ókortól kezdődően meghatározó jelentőséget töltöttek be és bár a pezsgőborok története csupán a 17. század második felétől datálható, a sokáig borhibának tartott buborékképződés mára már nemhogy hibának, hanem egyenesen a luxus szimbólumának számít, ezáltal a champagne készítést az egyik legösszetettebb és legkifinomultabb borászati ággá avanzsálva. Gazdasági oldalról a champagne rövid idő alatt az agárgazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értékkel rendelkező termékévé vált, kivívott presztízsét jól szemlélteti az alapanyagaként szolgáló Champagne-i szőlő átlagos kilónkénti árának (kb. 2.400 Ft) aránya a hazai borszőlő átlagos árához viszonyítva (kb. 90 Ft). A társadalmi népszerűsége és a champagne előállítási és eladási ára között mutatkozó jelentős különbség okán nem meglepő, hogy a termék kitettsége a hamisításoknak és a champagne névvel való visszaéléseknek kiemelkedő – foglalja össze Hajdu Máté.
Ezen visszaélések ellen a jogilag kikényszeríthető gátat az iparjogvédelmen belül a védjegyek, kereskedelmi nevek mellett meghúzódó eredetvédelem (Appellation d’origine contrôlée; AOC) jogintézménye biztosítja. A földrajzi árujelzők közé tartozó eredetvédelem azokban az esetekben kerül előtérbe, amikor a termék kiemelkedő minősége és a származási területe között egyértelmű kapcsolat mutatkozik. A természeti tényezők közül a termelőhely (terroir) jellegzetességeinek (domborzat, talaj, mikroklímai adottságoknak) döntő jelentősége van, ugyanakkor az emberi tényezők (tradíció, know-how, borászati-szőlészeti ismeretek) is elvitathatatlan szerepet töltenek be az eredetvédelem kapcsán. Bár az eredetvédelemmel oltalmazott champagne elnevezés szintén az árujelzők csoportjába tartozik, hasonlóan például a védjegyek, kereskedelmi nevek kategóriájához, lényeges eltérés, hogy egy időkorlát nélküli kollektív jogosultságot jelent, azaz a védelemmel érintett földrajzi területen mindenki jogosult az árujelző használatára, amennyiben megfelel az előre lefektetett szabályrendszernek – fejti ki Dr. Kopasz János, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szellemi tulajdonjogi (IP) csoportjának tagja.
A kollektív jogosultságként operáló eredetvédelem keretében a pezsgőházak és champagne-i szőlőtermesztők közösségi és egyedi érdekeit és egyúttal a champagne megnevezés feletti bábáskodást az 1941-es megalakulása óta a „Comité Champagne” nevű szervezet (korábbi elnevezésének rövidítése alapján a továbbiakban CIVC) látja el, amely széles körű felhatalmazással rendelkezik a Champagne régió felügyeltére, ellenőrzésére, és magának a champagne névnek a védelmére. Évente több száz ügyben járnak el és kezdeményeznek bírósági eljárást a champagne eredetmegjelölés védelmére. Néhány érdekesebb példa volt a nem is olyan rég múltban champagne cigaretta piacra kerülése, vagy egy másik eset Németországban, ahol egy ásványvíz márka szlogenjéül választotta: „az ásványvizek champagne-ja”. Az iPhone színelnevezése sem véletlenül vált az eredeti champagne-ról gold-dá. De próbálkoztak champagne fagylalttal is, amelynek betiltásáról idén született döntés egy müncheni bíróságon. Szintén az érdekesebb esetek közé tartozik, hogy pont Franciaországban próbált egy luxus márka champagne név alatt parfümöt piacra dobni. Ezekben az esetekben, bár nem ritkán hosszabb pereskedések árán, a CIVC sikereket ért el. Köszönhető ez annak a jogi intézményrendszernek, amely alapján a champagne megjelölés az 1891-es Madridi megállapodás óta széles körű nemzetközi védelmet élvezhet és amely további nemzetközi egyezmények útján mára már a világ mintegy 120 országában biztosítottá vált – teszi hozzá Dr. Kopasz János ügyvéd.
A nemzetközi kétoldalú megállapodások sorában az EU és USA közötti 2006 megállapodás hozott friss fejleményeket. Ennek alapján az „American Champagne” termékmegjelölést, melyet több mint 150 évvel ezelőtt – a champagne név védelme előtt – már használtak egyes amerikai termelők, a továbbiaknak is használhatják pezsgőiken egyes történelemi amerikai termelők; újabb termékek azonban már nem kerülhetnek piacra ezzel a megnevezéssel.
Vannak azonban olyan esetek is, amikor a champagne név védelme érdekében folytatott harc kudarcot vall. Idén júliusban látott napvilágot a hír, miszerint Oroszország olyan törvényt fogadott el, amely alapján az orosz pezsgőket hívhatják champagne-nak („shampanskoye”), míg a történelmi francia házak champagne-jainak fel kell tüntetniük a „habzó bor” megnevezést termékeik hátcímkéjén. Hogy jelen esetben a gazdasági érdekek, mennyire és milyen távon írják felül az eredetvédelmi érdekeket, a nagy múltú champagne importőrnek számító Oroszországgal szemben, azt talán csak néhány év távlatából tudjuk majd reálisan megítélni – összegzi az eredetvédelem és piaci trendek fejleményeit dr. Kopasz János ügyvéd és Hajdu Máté szakértő.
Available in Hungarian
von Dr. Dániel Ódor, MRICS und Dr. János Kopasz, CIPP/E, CIPM
Available in Hungarian