Can companies send their workers to WFH to save energy?

Our employment law experts in Budapest have asked and answered the most important questions that employers and employees may have around the issue of energy consumption.

A cégek elküldhetik dolgozóikat távmunkára, hogy energiát takarítsanak meg?

Az irodai hőmérséklet eddig is kényes témának számított bármilyen munkahelyen, idén télen azonban a korábbiakhoz képest más kérdések is felmerülnek a fűtés körül. A Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda budapesti munkajogi szakértői feltették és megválaszolták a munkáltatók és munkavállalók között esetlegesen felmerülő legfontosabb kérdéseket az energiafogyasztás témája körül.

1. A munkáltatónak kell fizetnie a távmunka (vagy ahogy a köznyelvben említik „home office”) megnövekedett energiaköltségeit?

A munkáltató alap esetben köteles a munkavállalónak a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költségeit megtéríteni, amely alapvetően egy tételes elszámolást feltételez és a munkavállaló részéről egy bizonyítási kötelezettséget a költségek felmerülésének, indokoltságának és szükségszerűségének a vonatkozásában. Ennek keretében a munkáltató költségtérítési kötelezettsége kiterjedhet a távmunka keretében otthonról dolgozó munkavállaló megnövekedett energiaköltségeire is. A gyakorlatban vitatott és kétséges, hogy a munkavállaló a költségeinek miként tudja igazolni, hogy a megnövekedett fűtésszámla mennyiben és miként vezethető vissza a távmunkavégzésre. A személyi jövedelemadóról szóló törvény ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a munkáltató a havi minimálbér 10%-a erejéig a távmunkás részére adómentesen költségtérítést biztosítson. Amennyiben távmunkára szóló megállapodás áll fenn a munkáltató és a munkavállaló között és az nem tartalmaz konkrét összeget, hanem a minimálbér mértékéhez kötött, akkor a munkáltató számára ez a költségtétel idén januárban 16%-kal nőtt (havi 23.200 Ft-ig). Fontos azonban kiemelni, hogy ha a távmunkavégzés nem fedi le az egész hónapot, akkor ezen havi összegnek legfeljebb a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része juttatható adómentesen.

A Taylor Wessing szakértői rámutatnak, hogy a feleknek a Munka Törvénykönyve értelmében a távmunkavégzésről a munkaszerződésben, vagy annak egy módosításában kötelesek megállapodni. Ami a költségtérítést illeti, arról is kötelesek a felek külön (de nem szükségszerűen a munkaszerződésben) megállapodni.

2. A munkavállaló visszajöhet az irodába, ha a megállapodás távmunkavégzésről szól?

Pusztán pénzügyi szempontból nézve a távmunka a magas energiaárak miatt minden bizonnyal kevésbé lesz vonzó a munkavállalók számára a téli időszakban, ha a munkavállalónak a munkáltató nem téríti meg az ezzel felmerült szükséges és indokolt költségeit. Ennek megfelelően arra lehet számítani, hogy egyes alkalmazottak nem akarnak majd tovább távmunkavégzés keretében otthonról dolgozni, ezzel csökkentve a fűtésszámlájukat.

Az, hogy a munkavállaló egyoldalúan válthat-e távmunkavégzésről irodaira, a távmunkavégzésre vonatkozó megállapodás előírásaitól függ. Tekintettel arra, hogy a távmunkavégzésre vonatkozó megállapodás a munkaszerződés része, illetve utóbb épül abba bele, főszabályként – ha csak a felek erre vonatkozó rendelkezést nem építettek a munkaszerződésbe – külön nem lehet a távmunkavégzésre vonatkozó megállapodást felmondani.

3. A munkáltató elküldheti a munkavállalókat távmunkára, hogy energiát takarítson meg?

Igen, a munkáltató jogosult évente 44 napig a munkavállalóját a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen, így különösen a munkavállaló otthonából foglalkoztatni. A munkáltató ebben az esetben köteles a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni. Ezt meghaladóan a munkaszerződésben meghatározott munkahelytől eltérő munkavégzéshez a feleknek külön meg kell állapodniuk. A munkáltató költségtérítési kötelezettsége viszont ebben az esetben is változatlanul fennáll.

4. Milyen melegnek kell lennie a munkahelyen?

A jogalkotó általános szabályként kimondja, hogy „a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését”.

A jogszabály szerint a hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet szellemi munka esetén 20-22 °C, könnyű fizikai munka esetén 18-20 °C, közepesen nehéz fizikai munka esetén 14-18 °C, nehéz fizikai munka esetén pedig 12-14 °C. Ezt a képet árnyalja most az állami intézmények nagy részére vonatkozó 18 °C-os felső limit.

Amennyiben a várható napi középhőmérséklet a munkaidő felénél hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a 4 °C-ot vagy zárt téri munkahelyen a 10 °C-ot nem éri el, akkor az adott munkahely hidegnek minősül. Ebben az esetben pedig óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kötelező beiktatni, valamint a munkavállalók részére 50 °C hőmérsékletű teát kell biztosítania a munkáltatónak.

5. Mi a helyzet a munkahelyi melegvízzel?

A munkahelyi rendelet rendelkezései érvényesek, amelyek meghatározzák, hogy mikor kell meleg vizet biztosítani. A pihehőhelyiségekben biztosítani kell az étkezés előtti hideg-meleg vizes kézmosás lehetőségét. Ezenfelül csak a mosdóhelyiségeket és a zuhanyzókat kell meleg vízzel ellátni, "ha lehetséges".

6. Lehetőséget kell adni főzésre, illetve étel és ital felmelegítésére?

A munkáltatónak semmiképpen sem kell engedélyeznie a főzést, azonban arra igény szerint lehetőséget kell adnia a munkavállalónak, hogy felmelegítse az ételeit és italait. A munkáltatók munkáltatói szabályzatban iránymutatásokat adhatnak ki a pihenőhelyiségeik használatára vonatkozóan.

7. Lehetőséget kell adni magán mobileszközök vagy akár elektromos járművek töltésére?

A munkavállaló saját tulajdonú elektromos eszközeinek, illetve e-járműveinek töltése a munkáltató döntésétől függ, aki ezt teljesen megtilthatja vagy (bizonyos keretek között) engedélyezheti. Ha nem ad engedélyt és a munkavállaló mégis használja és/vagy feltölti a magáneszközeit, annak munkajogi és akár büntetőjogi következményei is lehetnek, mivel a villamosenergia jogtalan felhasználása akár lopás bűncselekményét is megvalósíthatja.

Bár egy mobiltelefon feltöltése még a létező legmagasabb aktuális piaci áramár mellett is minimális költséggel jár, nagyobb eszközök, például elektromos járművek töltésének költségvonzata havi szinten jelentős összeget tehet ki, amely okán célszerű megállapodni a munkavállalóval ezen járművek töltéséről. Ez a megállapodás vonatkozhat akár egy, a havi fizetésből levonható átalány energiaköltséghozzájárulásra is. Ennek célja, hogy fedezze a munkavállaló által a magánhasználatú elektromos eszközök vagy e-járművek bizonyos szint feletti használata során felmerülő költségeket.

8. Megtagadhatják a munkavállalók a munkát, ha a fűtést kikapcsolják?

A munkavállalók nem tagadhatják meg a munkavégzést, ha a munkáltató energiatakarékossági intézkedések miatt a helyiség hőmérsékletét a jogszabályban előírt minimális hőmérsékletre csökkenti és a hőmérséklet nem éri el azt a szintet, amely a munkavállalók egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

A munkavállalók csak a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok szerinti hőmérsékleti értékek tartós és jelentős alulmúlása esetén tagadhatják meg a munkavégzést, amely már az egészségükre is közvetlen és jelentős veszélyt gyakorol. Ez akkor is érvényes, ha a vállalat fűtése teljesen meghibásodik. A munkáltatónak ilyenkor lehetősége van arra, hogy a munkavállalókat egyoldalúan otthonukból történő munkavégzésre utasítsa, feltéve, ha a munkakörük ezt lehetővé teszik. Ha a munkáltató általános áramkimaradás esetén - amely nem a munkáltató felelőssége - nem tud a foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni, a munkavállaló alapvetően nem lesz jogosult az időarányos bérére sem.