This article is also available in Hungarian.
Corporate boycotts: Legal risks and competition considerations
Recently, a major social media platform was boycotted by advertisers because they thought it did not moderate content properly. While joining such a boycott may seem like a good idea at first glance, there can be serious legal risks. This is illustrated by the fact that the US boycott of such an online platform ended up in court in the form of a competition lawsuit. Experts from Taylor Wessing Hungary's dispute resolution team have summarised their advice for companies considering a boycott.
Vállalati bojkottok: Jogi kockázatok és versenyjogi megfontolások
Napjainkban egyre több vállalat formál véleményt olyan ügyekben, mint a klímaváltozás vagy az emberi jogok érvényesülése. Előfordul, hogy cégek bojkottálnak más vállalatokat, mert úgy vélik, azok nem tesznek eleget bizonyos emberi jogi vagy klímavédelmi elvárásoknak. Nemrég pedig egy nagy közösségi média platformot reklámozók bojkottáltak, mert úgy gondolták, nem megfelelően moderálja a tartalmakat. Bár első pillantásra jó ötletnek tűnhet csatlakozni egy ilyen bojkotthoz, ennek komoly jogi kockázatai lehetnek. Ezt jól mutatja, hogy az említett online platformmal kapcsolatos amerikai bojkott egy versenyjogi kereset formájában a bíróságon kötött ki. A Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szakértői összefoglalták tanácsaikat a bojkottot fontolgató vállalatoknak.
"A versenyjog minden vállalkozások közti összebeszélést tilt, ha az a versenyre káros hatással lehet" - hangsúlyozza Dr. Novák Zoltán, a Taylor Wessing partnere és nemzetközi vitarendezési szakértője. Így akár egy bojkott is versenyjogba ütközhet, ha több vállalkozás együtt indítja vagy közös megállapodás alapján folytatja.
Fontos kiemelni, hogy nem csak az eladói oldalon lehetséges versenyjogsértés. A vevők összebeszélése is minősülhet kartellnek, még akkor is, ha nem versenytársak, és a bojkott célja nem gazdasági előny elérése, hanem például emberi jogok vagy klímavédelem érvényre juttatása.
A Taylor Wessing ügyvédi iroda három fontos tanácsot fogalmazott meg a bojkottot fontolgató vállalatoknak:
- Mindenképpen tárgyaljanak közösen a bojkottált céggel, ne szüntessék be a gazdasági kapcsolatot minden jelzés nélkül.
- A bojkott célja lehetőleg ne gazdasági jellegű legyen, hanem erkölcsi vagy társadalmi, például gyermekmunka vagy nem fenntartható termelés elleni fellépés.
- A bojkott legyen arányos és indokolt. Ha a cél teljesül, be kell szüntetni a bojkottot.
Még ha ezeknek a szempontoknak meg is felel egy bojkott, fennáll a veszélye, hogy a versenyhatóság összességében mégis versenyjogsértőnek ítéli meg, ha hatásában korlátozza a versenyt. Ez alól csak akkor mentesülhet, ha kimutatható, hogy a bojkottnak olyan pozitív hatása van a gazdasági versenyre - például növeli a termelékenységet vagy az innovációt -, ami kiegyensúlyozza a verseny esetleges torzulását.
„Egy online platformot célzó hirdetői bojkott könnyedén ütközhet az uniós versenyjoggal, ha úgy ítélik meg, hogy korlátozza a versenyt az EU-n belül. Az ilyen fellépést fontolgató hirdetőknek gondosan meg kell vizsgálniuk, hogy a felelősség elkerülése érdekében hogyan járnak el, mivel a jogszerű kollektív tárgyalás és a versenyellenes összejátszás közötti határvonal szigorú. Végső soron mind a hirdetők, mind a platformok számára elengedhetetlen a versenyjogi szakértőkkel való konzultáció, hogy jogilag eligazodjanak ezen az összetett területen” – foglalja össze Dr. Novák Zoltán.
