作者
Gábor Kőhidai

Gábor Kőhidai

高级律师

Read More
作者
Gábor Kőhidai

Gábor Kőhidai

高级律师

Read More

2021年5月13日

Apartment renovations may become more complicated

  • Briefing

The seemingly insignificant amendment in the regulations on construction work in condominiums "hidden" by the legislator in Act XXXIX of 2021, which is largely related to the comprehensive amendment of the rules on urban planning, may also affect the everyday life of homeowners and residential communities, warn the real estate experts of our Budapest office.


Bonyolultabbá válhat a társasházi lakásfelújítás – Fontos változásokat hoz a friss törvénymódosítás

A lakástulajdonosok és lakóközösségek mindennapjaira is kihatással lehet az az elsőre talán jelentéktelennek tűnő, a társasházi külön tulajdonban álló ingatlanokban végzett építkezések szabályait érintő módosítás, amelyet a törvényhozó a jórészt a településtervezéssel összefüggő szabályok átfogó módosításához kapcsolódó, 2021. évi XXXIX. számú salátatörvényben „rejtett el” – figyelmeztetnek a Taylor Wessing ügyvédi iroda ingatlanjogi szakértői.

Amennyiben az építkezés az alapító okirat módosítását nem igényli, a tulajdonostársak az általános megkötések mellett (pl. közös képviselő értesítése, alapító okirat és társasházi szabályzatok, építési szabályok betartása, stb.) főszabály szerint továbbra is szabadon építkezhetnek a külön tulajdonukban álló ingatlanukban, a közös tulajdont is érintő építkezésekre vonatkozó hozzájárulás szabályai azonban 2021. május 11-i hatállyal megváltoztak, ennek pontos következményei pedig egyelőre nem egyértelműek.

A mostani módosítás a társasházak külön tulajdonban álló albetétekben végzett építkezések szabályait érinti. A módosítás abból a szempontból nem hoz változást, hogy a külön tulajdonban álló albetétben végzett olyan építkezés, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, főszabály szerint továbbra is a többi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül elvégezhető, és a lakásösszevonásokra, lakásmegosztásokra vonatkozó könnyítő szabály sem változik érdemben. Az alapító okirat módosítását nem igénylő olyan, külön tulajdonban végzett munkálatok esetében ugyanakkor, amelyek mégis érintik a társasházi közös tulajdont, a módosítással megváltozik mind a hozzájárulás-köteles munkálatok köre (legalábbis látszólag), mind a hozzájárulás megadására jogosultak köre, valamint a hozzájárulás érvényességéhez szükséges többség mértéke is.

Az első és látszólag legfontosabb változás az, hogy míg korábban az építkezéshez a „közvetlenül érintett tulajdonostársak” tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát kellett beszerezni, a döntés a módosítással átkerül a társasházi közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, amely immáron az általános szabályok szerint, legtöbbször a jelenlevő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével határozhat a kérdésben. A módosítás tehát egyfelől általánosságban a közvetlenül érintett tulajdonostársak befolyásának csökkenésével járhat (ezen személyi kör meghatározása egyébként is problémákkal járt), ugyanakkor az egyszerű írásbeli hozzájárulás immáron nem lesz elegendő, az építkezés a formai szempontból jóval kötöttebb közgyűlési határozat meghozatalát teszi szükségessé (pl. közgyűlési meghívó, írásbeli szavazás). Ez egyfelől megnehezítheti az építkezés gyors és jogszerű lefolytatását, másfelől a döntésbe olyan tulajdonostársaknak is beleszólást enged, akiket az építkezés adott esetben csak rendkívül csekély mértékben érint. További bizonytalanságot eredményezhet, hogy míg a korábbi szabályozás már a munka megkezdését is egyértelműen a hozzájárulás beszerzéséhez kötötte, az új szövegezés már „építési munkához történő hozzájárulásról” szól, amely tágabb teret enged az akár utólagos hozzájárulás beszerzését is lehetővé tevő értelmezéseknek, amely idővel még jogviták alapjául szolgálhat.

"A törvényi indokolás szerint a változtatás az építkezések közös tulajdont általánosságban érintő jellege miatt, valamit azon megfontolásból vált indokolttá, mivel a törvényhozó szerint „a közvetlenül érintett tulajdonostársak nem feltétlenül tudják megítélni az építési munka épület biztonságára, állékonyságára vonatkozó hatásait”. Az ugyan nem világos, hogy a társasházi közgyűlés mennyiben alkalmasabb fórum ezen szakmai kérdések megválaszolására, a hozzájárulás-köteles munkálatok körének és szempontjainak (látszólagos) megváltoztatása további fontos kérdéseket vet fel”– foglalja össze Dr. Kőhidai Gábor, a Taylor Wessing ügyvédi iroda ingatlanjogi szakértője.

A korábban hatályos szabályok szerint a közvetlenül érintett tulajdonostársak hozzájárulásának beszerzésére olyan – alapító okirat módosítással nem járó – építkezésekhez volt szükség, amelyek az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jártak együtt, mindezt az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében. A hozzájárulás hiánya gyakori problémaként vetődött fel például a központi fűtésről való leválás megvalósítása során.

A módosítás látszólag egyszerűsíti a képletet, amennyiben a társasházi törvényen belüli utalással egyszerűen úgy fogalmaz, hogy a közgyűlési hozzájárulásra az épület tartószerkezeteit, azok részeit, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrészt, épületberendezést és vagyontárgyat érintő építési munkához van szükség. A módosítás annyiban egyértelműsíti a helyzetet, hogy látszólag a „pusztán” az alapító okiratban (tehát nem a társasházi törvényben) közös tulajdonként megjelölt közös tulajdoni tárgyakat érintő munkálatokra nem vonatkozik a hozzájárulási kötelezettség.

A módosítás ugyanakkor szó szerinti értelmezés esetén jócskán ki is bővíti a hozzájárulás-köteles munkálatok körét (amely a törvényi indokolás megszövegezése alapján nem feltétlenül állt a törvényhozó szándékában): a törvény immáron nemcsak az épülteberendezésre történő csatlakozással, vagy közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltoztatásával járó, hanem a fent felsorolt közös tulajdoni tárgyakat érintő bármely munkálat kapcsán megköveteli a hozzájárulást.

"Tekintettel arra, hogy az új törvényi megfogalmazás rendkívül tág teret enged a hozzájárulási kötelezettséggel érintett építési munkálatok körének értelmezésére, a pontos keretek feltehetően a bíróságok ítélkezési gyakorlatában fognak kialakulni” – zárja gondolatait Dr. Kőhidai Gábor.

Call To Action Arrow Image

Latest insights in your inbox

Subscribe to newsletters on topics relevant to you.

Subscribe
Subscribe