联系方式
Dániel Ódor

Dániel Ódor, MRICS

合伙人

Read More
Kinga Harza

Kinga Harza

律师

Read More
联系方式
Dániel Ódor

Dániel Ódor, MRICS

合伙人

Read More
Kinga Harza

Kinga Harza

律师

Read More

2022年7月21日

ESG: Three letters every Hungarian company should pay attention to

After GDPR and the whistleblowing directive, there is another EU directive that will probably affect the operations of all companies active in the EU sooner or later. From 2023, new ESG obligations will be applicable that will affect all large companies, so it may be worth starting to prepare now.


ESG: Három betű amire minden magyar cégnek érdemes figyelni

Az adatvédelmi (GDPR) és a bejelentő-védelmi (whistleblowing) szabályok után újabb uniós direktíva érkezik, amely előbb vagy utóbb valószínűleg minden az Európai Unióban aktív cég működésére hatással lesz. 2023-tól új ESG kötelezettségek jönnek, melyek minden nagyvállalatot érinteni fognak, így érdemes lehet már most elkezdeni a felkészülést – foglalják össze a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda budapesti szakértői.

A befektetői körökben is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő ESG az angol Environmental, Social és Governance szavak rövidítése, vagyis a vállalatok pénzügyi nyereségessége mellett azok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tevékenységének és eredményeinek a figyelembevételét irányozza elő. Az ESG ma már nemcsak komoly üzleti döntések mozgatórugója, és a vállalatok értékelésének exponenciálisan növekvő fontosságú mutatója, hanem hamarosan széleskörű uniós szintű kötelezettség is.

Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unióban jelenleg is vannak irányelvi szintű, harmonizált szabályok, amelyek ESG-jelentéstételi kötelezettséget írnak elő, jóllehet egyelőre csak szűk körben. A 2014/95/EU irányelv, vagyis az ún. Nem Pénzügyi Jelentési Irányelv (angol megjelöléssel Non-Financial Reporting Directive – NFRD) alapján a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek minősülő nagyvállalkozások, vagyis amelyek több mint 500 fő alkalmazottal rendelkeznek, már 2018 óta kötelesek számot adni a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikáikról, átvilágítási eljárásaikról.

A jelenlegi ESG szabályozás azonban több területen is kivetnivalót hagy maga után: a beszámolási kötelezettség mindössze körülbelül 11 700 vállalatot érint az egész EU-ban, nem elégíti ki maradéktalanul az érdekeltek (befektetők, nem kormányzati szervezetek, szociális partnerek) megnövekedett információigényét, nehezen érhetők el elektronikusan, és mivel a vállalatok nem egységes keretrendszer alapján készítik el beszámolóikat, nem is hasonlíthatók össze akadálytalanul. Mindez a jelenleg életben lévő ESG jelentéstételi szabályok felülvizsgálatát és újragondolását tette szükségessé: így született meg a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolásról szóló irányelv (angolul Corporate Sustainibility Reporting Directive – CSRD) javaslata, amely kiterjesztené a beszámolási kötelezettség mind alanyi, mind tárgyi hatályát, és az NFRD-hez képest számos újdonsággal is kecsegtet.

Az eredeti javaslat elfogadása esetén a legfontosabb változás az lenne, hogy a beszámolásra kötelezettek köre mintegy 49 000 vállalatra bővülne, minthogy a CSRD alapján 2023-tól valamennyi nagyvállalat és valamennyi tőzsdén jegyzett társaság (mikrovállalkozások kivételével) köteles lesz számot adni a fenntarthatósággal kapcsolatos politikáiról, míg a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozások (kkv-k) 3 éves türelmi időt kapnának (bár az Európai Parlament a kkv-kat kivenné a CSRD hatálya alól, és választhatóvá tenné számukra a jelentéstételt).

A CSRD emellett új adatszolgáltatási kötelezettségeket vezet be: a kötelezetteknek az NFRD-ben előírtakon felül be kell majd mutatniuk többek között a vállalkozásuk stratégiáját, a fenntarthatósághoz kötődő kockázatokkal szembeni ellenálló képességét, a stratégia fenntartható gazdasággal való összeegyeztethetőségét, azt, hogy az egyes vezető testületek milyen szerepet töltenek be a fenntarthatósági kérdések kapcsán, valamint a közzétett információknak ki kell terjednie az immateriális javakra is, mint például szellemi, humán erőforrások, társadalmi és kapcsolati tőke.

Míg az NFRD hatálya alatt a vállalkozások támaszkodhatnak nemzeti, uniós vagy akár nemzetközi keretekre is, és ennek megfelelően az Európai Bizottság csak nem kötelező iránymutatásokkal segíti a beszámolást, a CSRD-vel kötelezővé válik a Bizottság által kiadott egységes fenntarthatósági beszámolási standardok és az előírt egységes digitális formátum alkalmazása. Ezzel összehasonlíthatóvá válnak az egyes tagországok vállalatainak ESG jelentései. Fontos különbség még, hogy az NFRD alapján a könyvvizsgálónak kötelezően csak azt kell ellenőriznie, hogy a nem pénzügyi kimutatást rendelkezésre bocsátották-e azok a vállalatok, akik erre kötelesek. A CSRD ezzel szemben már kötelező auditálásnak veti alá a fenntarthatósági jelentéseket, amelynek központi kérdése az lesz, hogy a vezetés beszámolója az alkalmazandó jogi követelményeknek megfelelően készült-e. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a CSRD alapján már csak a vezetés beszámolójában kaphat helyet a fenntarthatósági jelentés, és megszűnik a tagállamok azon lehetősége, hogy megengedjék az attól elkülönülő jelentés készítését.

Bár az eredeti javaslat szerint a tagállamoknak 2022. december 1-ig lenne idejük átültetni az irányelvi rendelkezéseket és leghamarabb a 2023. évre vonatkozóan (a legfrissebb hírek szerint elképzelhető, hogy csak a 2024. évre vonatkozóan) kellene a vállalatoknak elkészíteniük az első jelentést, nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a felkészülést. Az új uniós szabályozás által érintettek sokat profitálhatnak belőle, ha már most elkészítenek egy fenntarthatósági jelentést, hiszen sok múlhat azon, hogy hogyan sikerül az első kötelező jelentés.”

– figyelmeztet Dr. Ódor Dániel, a Taylor Wessing partnere.

Alapvetően, ha van rá kapacitás, a jogszabályi kötelezettség alá nem eső cégek is készíthetnek fenntarthatósági jelentést, egy jó ESG-értékelés ugyanis számos előnnyel jár. Egy magas ESG-értékeléssel rendelkező cég vonzóbb a befektetők számára, tehát direkt pénzügyi előnyre is váltható, ám ezenfelül hatékonyabb üzletvitelhez, a piaci reputáció növekedéséhez vezethet, valamint hozzájárul a zöld működéshez. Ez már önmagában is egy nagy érték, de várhatóan bizonyos állami támogatások, kedvezmények előfeltétele is lesz, illetve az EU-s jogalkotó akár úgy is dönthet, hogy ismét bővíti az ESG szabályok alá tartozók körét.”

– teszi hozzá Dr. Harza Kinga, a Taylor Wessing szakértője.

Call To Action Arrow Image

Latest insights in your inbox

Subscribe to newsletters on topics relevant to you.

Subscribe
Subscribe