Not only the largest firms will be hit by the special retail tax, this will hurt many companies

On 1 May 2020, a special tax on retailers will enter into force in Hungary as the government has decided to find new ways of financing the fight against the coronavirus pandemic. Unlike the food chain supervision fee introduced in 2015, but similar to the 2010 in-store retail and telecommunications special tax, this new tax applies not only to shops selling daily consumer goods but essentially all retailers are subject to it if their annual net sales exceed HUF 500 million. Experts from Taylor Wessing Budapest summarized how the special tax affects retail chains.

Read more below for the full press release in Hungarian.

2020. május 1-jén lép hatályba a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi különadó, melynek bevezetéséről a kormány a koronavírus-járvány elleni küzdelem finanszírozása érdekében döntött. Fontos különbség, hogy a mostani különadó a 2015-ben bevezetett élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal ellentétben, de hasonlóan a 2010-es bolti kiskereskedelmi és távközlési különadóhoz, nem csak a napi fogyasztási cikket értékesítő üzleteket érinti, hanem lényegében minden kiskereskedőt, akinek az adókötelezettség alá eső éves nettó árbevétele meghaladja a félmilliárd forintot. A Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda szakértői összefoglalták, hogyan érinti a különadó a kiskereskedelmi láncokat.

A különadófizetési-kötelezettség hatálya alá alapvetően olyan, a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott kiskereskedelmi tevékenységek esnek, amelyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet. Az érintett tevékenységeket tartalmazó lista alapján a gépjármű, motorkerékpár és ezek alkatrészei, az élelmiszer-, ital- és dohányáru, a gépjármű-üzemanyag, az információs, híradás-technikai termékek, a ruházati,gyógyszer, valamint az egyéb háztartási és kulturális, szabadidős cikkek – ezekbe a kategóriába könyvektől a játékokon át a bútorokig gyakorlatilag minden beletartozik, amit magánszemélyként boltban vásárolunk – kiskereskedelmével foglalkozó cégek egyaránt érintettek. Ezen felül a piaci és a nem bolti, piaci kiskereskedők, vagyis az online kereskedők is a különadó fizetési kötelezettség hatálya alá esnek.

A különadó sávos adó, mértéke az éves nettó árbevételtől függ, annak

• 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%
• 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%
• 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%
• 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%.

„A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a KKV-knak nem kell adót fizetniük, sőt még bevallást sem kell kitölteniük. Bár a jelenleg elérhető legfrissebb (2018-as) forgalmi adatok alapján a legmagasabb, 2,5%-os kulcs csak néhány nagy, nemzetközi kiskereskedelmi láncot (Tesco, Spar, Lidl, Auchan, Penny Market, Aldi) érint, a két alacsonyabb kulcs is számtalan kereskedőt kötelez többtíz-, illetve esetenként százmilliós nagyságrendű adó megfizetésére. Ráadásul mindezt egy olyan időszakban, amikor a nem napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek csak korlátozottan tarthatnak nyitva, látogatásuk pedig a kijárási korlátozás értelmében rendszerint lényegében tiltott” – összegzi Torsten Braner, a Taylor Wessing Budapest partnere.

Tovább nehezíti a kiskereskedelmi láncok helyzetét, hogy az érintett adóalanyok adóelőleg fizetésére kötelesek, amelynek alapja az előző éves nettó árbevétel egy tizenketted része. Az adóalany 2020. május 31- ig köteles bevallani az adóelőleg egy hónapra jutó (havi) összegét a NAV-nak.

Könnyítést jelent ugyanakkor, hogy ha egy adott hónapban az árbevétel nem érte el az előző év azonos havi árbevételének a 60%-át, akkor a NAV az adóelőleg összegét ezen árbevétel-csökkenéssel arányosan mérsékli. Fontos kiemelni azonban, hogy erre csak az adóalany kifejezett kérése esetén van lehetőség.

Átstrukturálással nem lehet kibújni alóla

A különadó a céges struktúra átrendezésével nem kerülhető el: az adóalap megállapítása tekintetében ugyanis az olyan, egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyoknál, amelyeknél a kapcsolt vállalkozási viszony a kormányrendelet kihirdetését követően szétválással, kiválással, illetve eszközök át- vagy használatba adásával jön létre, a tevékenységből származó nettó árbevételt össze kell adni és az eredmény alapulvételével a kiszámított összeget az egyes adóalanyok között arányosan kell megosztani. Ez alól az adóalany csak abban az esetben mentesülhet, ha bizonyítja, hogy az említett ügyleteket nem a rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.